ALFA PUBLIC · vorba zsanel te zsutin. Trivalesz malagyilam be kadej vorbi. Tehugyilen jék te...

ALFA PUBLIC

World in Black & WhiteProti rasizmu a xenofóbii

A rasszizmus és az idegengyűlölet ellen

Projekt sa realizoval s fi nančnou podporou Ministerstva zahraničných vecí a európskych záležitostí SR v rámci dotačného

programu Podpora a ochrana ľudských práv a slobôd. Za obsah tohto dokumentu je

zodpovedný výlučne ALFA PUBLIC.

MESZIM ANGLATU, TAJTUSZAN PALAMA, VIDINAPTU!

SOM PRED TEBOU, SI ZA MNOU, CHRÁNIM ŤA!

ELŐTTED VAGYOK, MÖGÖTTEM VAGY, MEGVÉDLEK!

Publikácia vznikla v rámci projektu s názvom:

2

MESZIM ANGLATU, TAJTUSZAN PALAMA, VIDINAPTU! • SOM PRED TEBOU, SI ZA MNOU, CHRÁNIM ŤA!


3



3

Vydalo občianske združenie ALFA PUBLIC (www.alfapublic.sk)

Jednotlivé články vyjadrujú názory účastníkov projektových aktivít a nemusia byť vždy

totožné so stanoviskom členov ALFA PUBLIC.

Kopírovanie, ďalšie publikovanie alebo rozširovanie ktorejkoľvek časti publikácie je povolené

len s písomným súhlasom ALFA PUBLIC.

Grafi cké spracovanie a tlač: ZAFEX s.r.o.

Náklad: 1.000 ks

Rok vydania: 2013

Kiadta az ALFA PUBLIC polgári társulás (www.alfapublic.sk)

Az egyes cikkek a projektben résztvevők véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak

az ALFA PUBLIC véleményével.

A kiadványban közzétett cikkek, képi anyagok csak az ALFA PUBLIC kifejezett írásbeli

engedélyével használhatóak fel, többszörözhetőek, közvetíthetőek a nyilvánosság felé.

Grafi kai és nyomdai munka: ZAFEX s.r.o.

Példányszám: 1.000 db

Kiadás éve: 2013

4



5



držíte v rukách malú publikáciu, ktorá sumarizuje

najdôležitejšie momenty nášho tematického pro-

jektu. Našim cieľom bolo, aby sme podporili mie-

ruplné spolunažívanie a pozitívny vývoj vzťahov

dvoch etník, rómskeho a nerómskeho obyvateľ-

stva. Táto téma má silne ambivalentný charakter a

mnohý sa jej nechcú venovať, lebo je pre nich ne-

pohodlná. Zmeny v postojoch však môžeme do-

siahnuť iba vtedy, ak presne vieme, čo je príčinou

marginalizácie a odmietavého postoja.

Zamerali sme sa hlavne na mladú generáciu, kto-

rej mienka a svetonázor sa ešte dá formovať, sna-

žili sme sa tému priblížiť prostredníctvom uznáva-

ných a známych odborníkov, ktorí sú osobne an-

gažovaní v rómskej problematike. Počas troch

stretnutí našimi hlavnými motívmi boli tolerancia,

lepšie spoznanie a pochopenie druhého. Situáciu

sme sa snažili prostredníctvom reálnych prípadov

vykresliť v menších skupinách v priateľskej atmo-

sfére. Prednášajúci sa prispôsobili ich úrovni chá-

pania vecí, spoločne rozoberali ich skúsenosti a

názory ohľadom spolunažívania.

Súčasťou projektu bola aj putovná výstava z kre-

sieb a malieb žiakov, ktorá tematicky súvisela s fe-

noménom spolunažívania. Diela excelentne de-

monštrujú, aká je otvorená a živelná detská duša

– veď skúste len uhádnuť, bez toho, aby ste si po-

zreli meno autora, ktoré dielo patrí rómskemu, a

ktoré nerómskemu dieťaťu!

Sme si plne vedomí toho, že problematika by sa

dala vyriešiť iba prostredníctvom závažných opat-

rení, na ktoré náš tím nemá ani prostriedky, ani

vplyv. Avšak našim krédom je, a to viackrát odzne-

lo aj počas diskusií: aj prostredníctvom menších

vecí sa dajú dosiahnuť veľké zmeny. Preto vlast-

nými prostriedkami a možnosťami sa snažíme o to,

aby sme vedeli spolu žiť otvorene a úprimne, ba

nielen žiť, ale navzájom si aj pomáhať. Úprimne ve-

ríme, že niekoľko myšlienok sa uchytí a pomôže

dosiahnuť náš cieľ.

S úctou,

Mgr. Tibor Vajda

Kis kiadványunkat egy tematikus projekt összefog-

lalójaként adjuk közre. Szándékunk az volt, hogy

elősegítsük két etnikum, a romák és a nem romák

közti jó viszony alakulását és támogassuk a jelen-

ségeket, melyek kedvezően hatnak az együttélés-

re. A téma erősen megosztó jelleggel bír és sokan

nem merik elővenni, mert kényelmetlen számukra.

Pedig változás csak akkor érhető el, ha pontosan

ismerjük, mi okozza a kirekesztést, az elutasítást.

A fi atalságra koncentráltunk főleg, melynek véle-

ménye és világszemlélete még formálható, igye-

keztünk a témát olyan elismert és neves szakem-

berek által közelebb hozni hozzájuk, akik szemé-

lyesen érintettek a romakérdésben. Három talál-

kozót szerveztünk, melyek során az elfogadás,

az egymás jobb megismerése és megértése volt

a központi téma. A problematikát kisebb közös-

ségekben, felszabadult hangulatban igyekeztünk

valós példák által megvilágítani számukra. Felkért

előadóink az ő szintjükön beszélgettek, egyúttal

megkérdezték véleményüket és meghallgatták ta-

pasztalataikat az együttéléssel kapcsolatosan.

A projekt része volt a vándorkiállítás is, melyet az

együttélés témájában készült rajzok, festmények

alkottak. Ezek szintén nagyszerűen demonstrál-

ják, milyen nyitott és eleven a gyermeki világ –

próbálják csak megtippelni, anélkül, hogy a ne-

vet megnéznék, melyiket alkotta roma, és melyi-

ket nem roma gyerek!

Tudjuk, hogy a kérdés nagyobb horderejű intéz-

kedések által oldódhatna meg, amelyekre a mi

csapatunknak sem eszköze, sem befolyása nincs.

Hisszük viszont azt, ami az előadások során több-

ször is elhangzott: kis dolgok által is történhetnek

nagy változások. Mi a magunk módján próbáltunk

tenni annak érdekében, hogy nyitottan és őszin-

tén tudjunk egymással élni, és nem csak élni, ha-

nem segíteni is egymáson. Őszintén reméljük, né-

hány gondolat most és a későbbiek során is hoz-

zájárul célunk eléréséhez.

Tisztelettel:

Mgr. Vajda Tibor

Vážení čitatelia,

Ti sztelt Olvasó!Amári cigni vorba paj rom hogy szar trajin e rom taj szave naj rom. Tezsutinasz len ketáne te trajin.

Vorba zurálij but zséne csikamen anglal telen. Pelengi rig Te hagyáraszt tenadikename téle. Po ternimáto

te diken obre pe luma teavel andele variszo. Opre manglam kaszave manusen kon adekado Románi

vorba zsanel te zsutin. Trivalesz malagyilam be kadej vorbi. Tehugyilen jék te binzsárasz jék ávresz

kadala szasz le vorbi. Lebajura ando cigno nípo andi vója zsutindam csácsi vorba te benasz lenge. Opre

manglam amáre manusen te vorbin palengo trajo. Lenge vorbi szobenen pasakadoda vorbi. Ande kado

Projekto jék ávreszko trajimo levorbengo zsutimo, o rajzo taj o festményi.

Zsivinde savórengi luma. Diken áde szavo kerdasz taj szavo kerdasz szo naj rom. Zsanasz i vorba bári

zórasza saj zsutinasz. Pagyasz andekado butivar vorbin de cigno búgyasza kerel báro névimo.

Pamáro trajimo zumavasz zsutinasz pe jékávresz.

Mgr. Vajda Tibor

Puslam románe taj na románe raklóren konlenca trajin ande kado gav. Szokerde kado projekto but rom

trajin. But rom kadétrajin szar gázse. Le gázse i Románi kultúra csipinzsáren.

Kado projekto ande trínegáven szasz: Szímóva, Šóka, taj andi Gúta.

Ande savórenge rajzura taj festményura sutte ávri.

Kadoszasz le projekt oszko angluni vorba. Kado szo kerde Szlovákiako taj Euróbako Minisztériumo

zsutinadasz manusengo jogo taj pácsa. Szasz kado Projekto ávri iszkirime 2013.

O Projekto:

Angluni vorba

6



7



O projekte:Pri podávaní projektu sme si kládli za cieľ výchovno-osvetový aspekt a zamerali sme sa na deti a

mládež z rómskej komunity a majoritného obyvateľstva. Vytvorili sme otvorenú platformu formou

klubových stretnutí s programom zameraným na vzájomné spoznávanie sa. Nedidaktickou a

vnímavou formou sme prezentovali problematiku pochopenia tolerancie. Miestom realizácie

bol región, kde je vyššie zastúpenie rómskej minority, komunity sú socializované, avšak stále

pretrvávajú a prežívajú predsudky prameniace z neznalosti mentality a kultúry druhej skupiny.

Impulz na realizáciu projektu vzišiel aj od rómskych aktivistov a mimovládnych organizácií, ktoré

v regióne aktívne pôsobia. Problém intolerancie je totiž vo väčšine prípadov umelo živený, bez

racionálneho opodstatnenia. Aktivity projektu sa preto zameriavali na:

• pomoc pri vybudovaní si vlastnej identity a porozomení inakosti,

• posilnenie vzťahov medzi majoritou a minoritou,

• prezentáciu kultúry minority ako pozitívny hodnotový systém,

• podporu vytvárania svetonázoru detí pochádzajúcich z minoritných skupín.

Medzi aktivít projektu patrili tri otvorené kluby v obciach Zemné a Selice a v meste Kolárovo.

Súčasťou bola aj putovná výstava na ústrednú tému projektu, do nej svojimi dielami prispeli

kresbami a maľbami zapojené deti.

Projekt sa uskutočnil počas leta-jesene r. 2013.

Projekt sa realizoval s fi nančnou podporou Ministerstva zahraničných vecí a európskych

záležitostí SR v rámci dotačného programu Podpora a ochrana ľudských práv a slobôd.

1.

A projektről:A pályázatot oktató-felvilágosító jelleggel készítettük el és célcsoportként a roma és nem roma

közösségből származó gyerekeket és fi atalokat kívántuk megszólítani. Klubrendezvények for-

májában egy nyitott fórumot alakítottunk ki, melynek programja a kölcsönös megismerkedést

szolgálta. Informális és fi gyelemfelkeltő formában közelítettük meg a tolerancia kérdéskörét.

A régió, melyben a projekt megvalósult, jellemzően nagyobb arányú roma közösséggel rendel-

kezik. Ezek a csoportok már betagozódtak a többségi társadalomba, viszont még mindig sok

előítélet övezi őket, melyek abból fakadnak, hogy nem ismerjük a másik kultúráját és mentalitá-

sát. A pályázat megvalósítását a régióban működő roma aktivisták és nonprofi t szervezetek is

kezdeményezték. Az intolerancia ugyanis az esetek többségében művileg gerjesztett jelenség,

nincs semmilyen ésszerű alapja. A pályázat aktivitásai a következő részcélok megvalósítását kí-

vánták elérni:

• saját identitás kialakításának és a másság megértésének segítése,

• többségi és kisebbségi társadalom közti viszonyok megerősítése,

• kisebbségi közösségek kultúrájának pozitív értékrendszerként való bemutatása,

• kisebbségi közösségből származó gyerekek világszemléletének formálása.

A pályázat során három nyitott klubdélutánt rendeztünk Szímőn, Sókszelőcén és Gútán. A gye-

rekek rajzaiból, festményeiből szervezett vándorkiállítás is projektaktivitás volt, mely tematiku-

san a pályázat fő céljához kapcsolódott.

A pályázat aktivitásai 2013 nyarán és őszén valósultak meg.

A pályázat megvalósításához a szlovák Kül- és európai ügyek minisztériuma nyújtott anyagi tá-

mogatást az Emberi jogok védelme és támogatása 2013 c. pályázati kiírás keretén belül.

2.

8



9



„Po roku 1989 prešli veľkými zmena-

mi všetky vrstvy našej spoločnosti. Tieto

zmeny mali najsilnejší dopad na Rómov,

a treba poznamenať, že v negatívnom

zmysle. Pracujúci Rómovia prišli ako prvý

o svoje zamestnanie. V predchádzajúcich

režimoch bola nezamestnanosť nezná-

mym pojmom, ale situácia bola udržiava-

ná v jednotlivých štátoch umelo. Aj tí naj-

menej kvalifi kovaní mali prácu, i keď mno-

hokrát len na papieri. A práve ľahko zra-

niteľná vrstva Rómov prišla o prácu ako

prvá, dnešní školáci a mládež vyrastá za

okolností, že ich rodičia nechodia do prá-

ce. Situácia pretrváva už dvadsať-tridsať

rokov, vyrastajú generácie, ktoré nemajú

pred očami vzor, že ich rodičia zarábajú a

živia svoju rodinu prostredníctvom svojho

zárobku.“ István Samu

A práve ľahko zraniteľná vrstvaRómov prišla o prácu ako prvá...

3.

„1989 után a társadalom minden rétege nagy változásokon ment keresztül, de a változás leg-

inkább a romákat érintette, méghozzá negatív irányban. Az akkori kereső romák vesztették el

a leghamarabb az állásukat. Az előző rendszerekben ismeretlen jelenség volt a munkanélkü-

liség, amit az egyes államok művileg tartottak fenn. A legképzetlenebbek számára is biztosí-

tottak munkát, ha máshogy nem, hát papíron. Nos, pont ez a legsérülékenyebb réteg veszítet-

te el először a munkáját, és a mai iskolások, fi atalok már abban a helyzetben nőttek fel, hogy

a szüleik nem járnak munkába. Ez az állapot már húsz, esetenként harminc éve is fennáll, gye-

rekek generációi nőttek és nőnek fel úgy, hogy nem látják azt a példát, hogy kenyeret keres-

nek a szülők.” Samu István

Nos, pont ez a leg-sérülékenyebb réteg ves zítette el először a munkáját...

4.

10



11



„Z vlastnej skúsenosti viem, že Rómovia si vedia zabezpečiť dôstojný život iba prostredníctvom

vzdelávania a vyučením profesie. V rámci terénnej práce naučíme rómske rodiny zadeliť si vý-

platu a sociálne dávky, tiež ich motivujeme k vyhľadávaniu sezonálnej práce. Prezentujeme im

morálne a duchovné hodnoty, ktoré sú nevyhnutné k mieruplnému spolunažívaniu. Rómskym

uchádzačom poskytujeme priestor a príležitosť, aby sa vedeli pripraviť na pracovný pohovor,

zdokonalujeme ich vzhľad, prekonzultujeme s nimi možné otázky a odpovede, pomáhame im

pri formulovaní životopisu. Naučíme ich, ako podávať rôzne žiadosti, vysvetlíme im, čo a ako

treba vyriešiť v jednotlivých úradoch.

Spoločne sme zlikvidovali kopce smetí v osadách, a tým sa ihneď zmenil ich postoj voči vlast-

nému okoliu: Rómovia upozorňujú jeden druhého, aby sa poriadok udržiaval. Upratovania sa

zúčastnilo šesťdesiat osôb týždenne, z každej rodiny aspoň jeden príslušník. Poriadok nikdy

nemal takýto trvalý charakter v Kolárovskej osade. Zriadili sme aj futbalové ihrisko, na ktorom

sa hrajú rómske a nerómske deti spolu. Verím, že prostredníctvom malých skutkov vieme do-

siahnuť veľké veci.” Imrich Sztojka

Prezentujeme im morálne a du-chovné hodnoty, ktoré sú nevyhnut-né k mieruplnému spolunažívaniu...

5.

„Saját tapasztalat, hogy a romák csak tanulással, szakmaszerzéssel teremthetik meg az em-

berhez méltó életet. Mi a szociális terepmunka során azzal segítjük a roma családokat, hogy

megtanítjuk nekik, hogyan osszák be a fi zetést és a juttatásokat, szezonmunka keresésére

motiváljuk őket. Rávilágítunk azokra a szellemi és erkölcsi értékekre, melyek a békés együtt-

éléshez szükségesek. Teret és alkalmat biztosítunk arra, hogy a munkát kereső romák felké-

szülhessenek az állásinterjúkra, csiszoljuk megjelenésüket, átvesszük a lehetséges kérdések

és válaszok sorát, segítünk nekik az önéletrajzuk megírásában. Kérvények, beadványok meg-

fogalmazására tanítjuk őket, elsajátíthatják a hivatalos ügyintézés csínját-bínját.

A roma telepen közösen felszámoltuk a szeméthegyeket, és ez máris változtatott hozzáállásu-

kon saját lakókörnyezetükhöz: a romák egymást fi gyelmeztetik a rend megőrzésére. Az elta-

karítás során heti hatvanan vettek részt, minden házból legalább egy családtag. Soha ilyen tar-

tósan rend nem volt a romatelepen Gútán. Létrehoztunk itt egy focipályát is, melyet egyaránt

használhatnak a roma és nem roma gyerekek. Hiszem, hogy kis dolgokkal is lehet nagy dol-

gokat elérni.” Sztojka Imre

Rávilágítunk azokra a szellemi és erkölcsi ért ékekre, melyek a békés együttéléshez szükséges ek...

6.

12



13



„V našich zemepisných šírkach je

rómska problematika prítomná už

od roku 1989, ale Európa o nej ne-

chcela vedieť až do nášho vstupu

do únie. Boli toho názoru, že otáz-

ku Rómov máme vyriešiť my, veď

sa týka nás. Nemali ani tušenie o

tom, ako sa v tunajších štátoch vy-

víjali spoločenské vzťahy. Na vlast-

nej koži zažili problematiku Rómov

zo Strednej a Východnej Európy

prvýkrát, keď po vstupu zaplavili

Západ tunajší Rómovia.“

István Samu

„Térségünkben már ’89 óta küz-

dünk ezzel a jelenséggel, ami-

ről Európa egészen a csatlakozá-

sig nem akart tudomást venni. Azt

mondták, oldjuk meg ezt a problé-

mát magunk. Fogalmuk sem volt

arról, hogyan alakultak ilyenné a

társadalmi viszonyok. Élesben ak-

kor találkoztak először a közép-

kelet-európai cigánykérdéssel,

amikor a csatlakozás után itteni ro-

mák tömegei árasztották el a nyu-

gati országokat.” Samu István

14



15



„Zúfalá situácia po ´89 nás motivovala k tomu, aby sme založili rómsku národnostnú od-

bornú školu. Mládež potrebuje budúcnosť, ktorú si vie zabezpečiť iba prostredníctvom

vzdelania. Naša škola poskytuje odborné a základné umelecké štúdium. Doteraz sme

mali cca. desaťtisíc žiakov, z nich sa dostalo na univerzity a vysoké školy 940 osôb. Na-

vštevovali nás žiaci aj zo Slovenska, Rumunska, Švajčiarska, a mali sme aj brazílskych a

arabských študentov. Je pre nás dôležité, aby sme zachovali kultúrnu totožnosť, identi-

tu duše. Nepoznáme totiž to obrovské množstvo vedomostí, ktoré nosíme v sebe, pozná-

me iba nedostatky. A tie my vieme naplniť niečím iným, prostredníctvom čoho každý z nás

bude bohatší, a to je najdôležitejšie.

V deťoch treba vzbudiť túžbu po vzdelaní, treba im poskytnúť obraz, perspektívu, v kto-

rom sa vedia nájsť. Musíme byť v stálom kontakte s rodičmi. Ak nemáme stabilný vzťah s

rodinou, dieťa sa stratí.“ Gusztáv Varga

V deťoch treba vzbudiť túžbu po vzdelaní...

7.

8

„A ’89 utáni elkeserítő helyzet vezetett minket oda, hogy megalapítottuk a roma nem-

zetiségi szakközépiskolát. A gyerekeknek jövő kell, amit csak a tanulással érhetnek

el. A tanintézetben szak- és művészeti alapfokú képzés zajlik. Ezidáig kb. tízezer diákunk

volt, ebből 940 került egyetemre és főiskolára. A tanulók kb. 65%-a roma, a többi nem

roma származású. Érkeztek hozzánk Szlovákiából, Romániából, Svájcból, és voltak arab,

brazil tanulóink is. Fontosnak tartjuk a kulturális önazonosság megtartását, a lélek iden-

titását. Nem ismerjük ugyanis az egymás fejében élő óriási tudást, csak a hiányosságo-

kat. Ezt mi meg tudjuk tölteni valami mással, ami által mindenki gazdagodik, s ez a leg-

fontosabb.

A gyerekekben föl kell ébreszteni a

tanulás iránti vágyat, egy énképet

kell nekik mutatni, egy olyan pers-

pektívát, amelyikben megtalálják

önmagukat. S a szülővel való kap-

csolatrendszernek folyamatosnak

kell lennie. Ha a szülővel nincs fo-

lyamatos kapcsolattartás, a gyerek

elkallódik.” Varga Gusztáv

A gyerekekben föl kell ébres zteni a tanulás iránti vágyat...

9

16



17



„Jedným z našich cieľov je, aby sme naučili Rómov v živote uspievať a víťaziť. Keď nie sme

vo vhodnom prostredí, tak nemôžeme rozvíjať svoj potenciál, svoje danosti, ktoré máme.

Rómovia, hlavne v segregovaných osadách, nemajú temer žiadnu šancu, a oni majú do-

konca celkom iný obraz o svete, nevedia, ako skutočný svet funguje. Nemajú to odkiaľ

vedieť, lebo sa pohybujú v tom vlastnom mikrosvete. Veľakrát sme sa stretli s tým, že ne-

vedeli, že vytrvalosťou môžu niečo dosiahnuť. Každé dieťa sa pri prvej prekážke vzdalo,

nevedelo, a ani jeho rodičia, čo je za ňou. My nájdeme tie deti, ktoré majú potenciál aj ta-

lent, skúsime ich podchytiť a dať im vzory, ktoré im ukážu, čo môžu v živote dokázať.

Chceme im dať šancu, vytvoriť program úspechu, čo v našom ponímaní neznamená, že

majú ísť do Superstar a hľadať slávu. To nie je úspech. Úspech je, keď sa človek dokáže

pochváliť za každý krok, ktorý urobí, pretože ide ďalej, či je to už sklamanie alebo ozajstný

úspech. Snažíme sa ukázať Rómom, ako uchopiť možnosti a svoj osud do svojich rúk. Na-

príklad máme uznávané hudobné talenty z Južného Slovenska, ktoré teraz pôsobia v Bu-

dapešti, Viedni, Švajčiarsku, Prahe, Bratislave. Sú to deti, ktoré sme našli v osadách. Do-

siahnuť sa to nedalo iba vďaka fi nančnej podpore – lebo tie deti si neuvedomujú hodno-

tu peňazí, keďže tie nie sú v ich rodinách. Nevedia, koľko a ako dlho sa za 1.500 Euro pra-

cuje, a my nemôžeme očakávať, že keď im dáme 1.500-2.000 Euro na rok, že z toho pad-

nú na zadok. Musíme sa vrátiť k tomu, čo ich motivuje, a tým sú vzory. Okrem toho musí-

me byť v dennodennom kontakte, aby dieťa, keď príde prvá prekážka, dokázalo zdvihnúť

hlavu a ísť ďalej.“ Vladislava Dolníková

Snažíme sa ukázať Rómom, ako uchopiť možnosti a svoj osud do svojich rúk...

„Az az egyik célkitűzésünk, hogy a romákat megtanítsuk sikeresnek és győztesnek lenni

az életben. Ha nem vagyunk megfelelő környezetben, nem tudjuk saját képességeinket

és lehetőségeinket fejleszteni. Főleg a szegregált környezetben élő romáknak erre szin-

te semmi esélyük sincs, főleg, hogy az ő világképük teljesen eltér a miénktől, nem tudják,

a valós világ hogyan működik. Nem is tudhatják, mivel saját mikroközösségükben élnek

és mozognak. Számtalanszor találkoztunk azzal, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy ki-

tartással bármit is elérhetnek. A gyerekek az első akadálynál feladták a harcot, mivel nem

tudták, és a szüleik sem, hogy mi van mögötte. Felkutatjuk azokat a gyerekeket, amelyek-

ben lehetőség és tehetség van, támogatjuk őket és olyan példákat mutatunk nekik, ame-

lyek által meggyőződhetnek arról, mit érhetnek el az életben.

Esélyt szeretnénk adni nekik, kialakítani egy sikerességi programot. A mi értelmezésünk-

ben ez nem azt jelenti, hogy a Megasztárba kell menniük és hajszolniuk kell a sikert. Mert

nem ez a siker. A siker az, amikor az ember minden egyes megtett lépésére büszke, és

halad tovább, eredményezzen az akár csalódást, akár valódi sikert. Azt szeretnénk tuda-

tosítani a romákkal, hogyan ragadják meg saját lehetőségeiket és hogyan irányítsák éle-

tüket. Mára elismert zenei tehetségeket tudunk felmutatni Dél-Szlovákia területéről, akik

Budapesten, Bécsben, Svájcban, Prágában, Pozsonyban tevékenykednek. Mindezt nem

csupán az anyagi segítségnek köszönhetően értük el – ezek a gyerekek ugyanis nem

tudják felmérni a pénz jelentőségét, mivel az hiányzik a családjukban. Fogalmuk sincs ar-

ról, mennyi ideig és milyen sokat kell dolgozni 1.500 Euróért, s mi nem várhatjuk el, hogy

ha adunk nekik 1.500-2.000 Eurót, hogy attól fenékre ülnek. Vissza kell térnünk oda, ami

motiválja őket, azaz a példaképekhez. Ezen kívül napi szinten kapcsolatban kell lennünk,

hogy a gyermek, amikor szembetalálkozik az első akadállyal, emelt fővel tudjon tovább

haladni az útján.” Vladislava Dolníková

Azt szeretnénk tudatosítani a romákkal, hogyan ragadják meg saját lehetőségeiket és hogyan irányítsák életüket...

18



19



„Hlavným cieľom projektu bolo osvojenie si informačno-komunikačnej techniky. Počas pred-

poludňajšieho vyučovania sme sa snažili používať čím viac týchto nástrojov a tiež sme digi-

talizovali učebné materiály. Rómske deti veľmi radi pracujú s počítačom, vzniklo mnoho prác,

ktoré zhotovili žiaci – texty, obrázky, prezentácie. V popoludňajších hodinách sme viedli

krúžky, ktoré zodpovedali potrebám detí z oblasti remeselníctva, rómskeho jazyka a kultúry,

prírodovedných predmetov a informatiky.

Mnoho rómskych žiakov nie je Rómom na základe svojich dokladov, čím vznikol veľký prob-

lém. Vyriešili sme ho formou čestného prehlásenia. Zvolali sme rodičovské združenie pre

rómskych rodičov, kde sme prediskutovali problematiku školskej dochádzky a prípravy na

vyučovacie hodiny. Počas dňoch otvorených dverí sa verejnosť oboznámila s prácou detí,

ktorá bola dostupná na nástenkách a výstavých paneloch. Vyžadovalo to presné plánova-

nie, absolvovanie špeciálnych kurzov, naštudovanie odbornej literatúry. Vytvorili sme zatiaľ

nepoznanú atmostéru v škole. Zmonitorovali sme, čomu sa žiaci venujú radi, aký talent a zá-

ujmy majú. Bez predsudkov začali spolupracovať rómske a nerómske deti. Žiaci sa cítili vý-

borne. Dosiahli sme, že aj žiaci, aj ich rodičia nás hocikedy s hocičím oslovia, dosiahli sme,

aby nosili školskú tašku a urobili domácu úlohu. Musím vyzdvihnúť, že sa veľmi radi zúčast-

nili projektu, a nás napĺňa ich osobný rast prostredníctvom zrealizovaných aktivít.”

Zuzana Molnár

Vytvorili sme zatiaľ nepoznanúatmostéru v škole...

10.

„A projekt fő célja az információs-kommunikációs technika elsajátítása volt. A délelőtti okta-

tás során igyekeztünk minél több ilyen eszközt használni és digitalizálni a tananyagot.

A roma tanulók nagyon szívesen foglalkoznak a számítógéppel, sok munka született, amit a

tanulók készítettek – szövegek, képek, prezentációk. Délután alkotóműhelyeket, tematikus

köröket vezettünk a tanulók szükségletei szerint a sport, a kézművesség, a roma kultúra és

nyelv, a természettudományok, az informatika területéről.

Gondot okozott, hogy a roma tanulóink nem mindegyike roma az okmányai alapján. Ezt

becsületbeli nyilatkozattal oldottuk meg. Szülői értekezletet hívtunk össze a roma szülők-

nek, ahol megbeszéltük az iskolalátogatás és a felkészülés problémáját. Nyitott napokat

tartottunk, amelyeken a közönség megtekinthette a gyerekek munkáit kiállításokon, faliúj-

ságokon. Ez pontos tervezést, speciális kurzusok elvégzését, szakirodalom tanulmányozá-

sát igényelte. Igyekeztünk másfajta légkört teremteni. Felmértük, mire kaphatók a gyere-

kek, mire van igényük, tehetségük. Ez lehetővé tette, hogy ítéletmentesen tudjanak együtt-

működni a roma és nem roma gyerekek. A diákok nagyon jól érezték magukat. Elértük azt,

hogy a szülők is, gyerekek is bármikor bármelyikünk után jöhetnek, hogy hordják az iskola-

táskát, hogy készítsék el a házi feladatot. És elmondhatom, hogy szívesen dolgoznak, jó volt

látni fejlődésüket a megvalósított aktivitások által.” Molnár Zsuzsanna

Igyekeztünk másfajta légkört teremteni...

11.

20



21



„Počas práce v teréne je veľmi dôležité,

aby náš postoj a správanie bolo láskyplné,

inak budú naše snahy márne. Mnohokrát

sme sa stretli s chudobou šokujúcich roz-

merov. Deti sa nezúčastnili stravovacieho

programu, lebo ich rodičia neboli schopní

vybaviť papierovačky spojené so žiados-

ťou. A hladné dieťa je počas vyučovania

nesústredené. Pravidelne sa stretávame

s rómskymi rodičmi v škole, čo má pozi-

tívny dopad na školskú dochádzku, a sme

v kontakte aj s detskými lekármi. Organi-

zujeme aj mnoho diskusných fór na rôz-

ne témy – drogová prevencia, separova-

ný zber odpadu, ochrana proti podvodní-

kom. Máme prednášky na tému plánova-

nia rodiny, ochrany zdravia a prevencie.“

Imrich Sztojka

Mnohokrát sme sa stretli s chudobou šokujúcich rozmerov...

„Fontos momentum a terepmunka so-

rán, hogy a megjelenésünk, viselkedé-

sünk szeretetet tükrözzön, különben a

tenni akarás, a szándék kárba vész. Sok-

szor ijesztő méretű szegénységgel talál-

koztunk. A gyerekek nagy része nem vett

részt az étkeztetésben, a szülők hanyag-

sága miatt, akik képtelenek voltak megol-

dani a kérvényezéssel kapcsolatos papí-

rozást. Az éhes gyermek nem tud az órán

koncentrálni. Rendszeresen találkozunk a

roma szülőkkel az iskolában, ezzel is te-

szünk az iskolakerülés megelőzésének ér-

dekében, tartjuk a kapcsolatot a gyermek-

orvosokkal is. Ezen kívül számos lakossá-

gi fórumot szervezünk különféle témák-

ban – drogmegelőzés, szelektív szemét-

gyűjtés, csalók elleni védelem. Családter-

vezési, egészségügyi és prevenciós elő-

adásokat is tartunk.” Sztojka Imre

Sokszor ijes ztő méretű szegénységgel találkoztunk...

22



23



„Vzdelávanie je veľmi dôležité. Ak máte k nemu te-

raz ľahostajný postoj, neskôr to veľmi oľutujete. Bez

vzdelania vás čaká veľmi zlá budúcnosť. Vzdelaním

si osvojíme aj vhodné formy správania, a prostred-

níctvom vlastnej komunikačnej schopnosti dokáže-

me hocičo dosiahnuť, bez ohľadu na to, ku ktorej et-

nickej, či národnostnej skupine patríme. Ak sa vieme

vhodne správať a dokážeme komunikovať s ostatný-

mi, a prejavujeme aj pokoru, podľa mňa sa dokáže-

me uplatniť, čo je veľmi dôležité k tomu, aby sme žili

život tak, ako sa patrí.“ Imrich Sztojka

Vzdelávanie je veľmi dôležité. Ak máte k nemu teraz ľahostajný postoj, nes kôr to veľmi oľutujete...

12.

„A tanulás nagyon fontos dolog, ha elmulasztjátok,

nagyon meg fogjátok bánni. E nélkül nagyon rossz

jövő vár rátok. Ha tanulunk, megtanulunk megjelen-

ni, s a kommunikációs képességünkkel bármit elér-

hetünk, lehetünk bármilyen nemzetből. Ha meg tu-

dunk jelenni s kommunikálni tudunk az emberek

felé, és alázatot tudunk gyakorolni, énszerintem

nincs akadálya az érvényesülésnek, s ez nagyon

fontos ahhoz, hogy az ember emberhez méltó mó-

don tudja élni az életét.” Sztojka Imre

A tanulás nagyon fontos dolog, ha elmulasztjátok, nagyon meg fogj átok bánni...

13.

24



25



„Nielen vo svojej komunite je potrebné byť otvoreným, ale aj voči ostatným. Ak sa vzájom-

ne nepoznáme, nemôže vzniknúť ani pochopenie, ani priateľstvo medzi nami. Ja rád spo-

znávam aj svojich súperov. Možno na koniec prestanú byť mojimi súpermi. Žijú tu dve kul-

túry. Ak sa chce jedna druhej priblížiť, je nevyhnutné, aby sa navzájom poznali. Problém je

v tom, že tieto dve komunity ani seba nepoznajú dobre. Za spoločenské rozpory sú zodpo-

vedné obidve kultúry. Nerómska skupina vytýka Rómom určité veci, a Rómovia sa zas zmie-

rili s tým, že sú takí bezmocní, aj tak nič nevedia urobiť, nech im poskytne prostriedky spo-

ločnosť.

Čo je potrebné k tomu, aby sme sa spoznali? Rozprávať sa, a úprimne! Dokážete sa úprim-

ne rozprávať? Nie. Čo je k tomu potrebné? Sklamanie. Možno prvé sklamanie príde z vašej

vlastnej spoločnosti. Ak nedokážeme vymenovať dobré vlastnosti druhého, tak ho nepo-

známe. A vlastne to ani nepovažujeme za dôležité, aby sme ho spoznali. Preto neočakávaj-

te, aby si niekto vážil vás, ak o neho vy nemáte záujem.“ István Samu

Za spoločenské rozpory sú zodpovedné obidve kultúry...

„Nemcsak a mi közösségünkben kell nyitottnak lenni, hanem a másik felé is. Ha nem is-

merjük egymást, akkor hogyan lesz köztünk megértés vagy barátság? Én még az ellenfe-

lemet is szeretem megismerni. Lehet, hogy a végén nem lesz az én ellenfelem. Két kultú-

ra él itt. Ahhoz, hogy közelíteni tudjatok egymáshoz, ismerni kell a másikat. Az a legnehe-

zebb, hogy a két közösség még magát sem ismeri eléggé. A társadalmi ellentétekért mind-

két kultúra felelős. A nem romák hajlamosak hibáztatni a romákat bizonyos dolgokért, a ro-

mák meg elfogadták azt, hogy mi olyan tehetetlenek vagyunk, úgyse tudunk csinálni sem-

mit, adjon a társadalom.

Mit kell ahhoz tenni, hogy megismerjük egymást? Beszélgetni, őszintén! Tudtok-e őszintén

beszélgetni? Nem. Mi kell az őszinte beszédhez? Csalódás. Lehet, hogy a saját közössége-

tekből fog jönni az első csalódás. Ha jó tulajdonságot nem tudunk fölsorolni a másikról, az

azt jelenti, hogy nem ismerjük a másikat. De nem is tekintjük fontosnak, hogy megismerjük.

Innentől kezdve soha ne várjátok el, hogy bárki tiszteljen benneteket.”

Samu István

A társadalmi ellentétekért mindkét kultúra felelős...

26



27



„Ak dieťa nemá podporu od rodiny,

môže sa mu venovať hocijaký pe-

dagóg či profesor, nebude úspeš-

né. Rodičia vstali a odišli vo väčši-

ne prípadov z diskusných fór, rodi-

čovských združení s rómskou te-

matikou – nezaujíma ich, čo bude

s dieťaťom. Pedagóg urobí všetko

a rodič nič pre svoj potomok. Takto

to nie je správne.“ príspevok róm-

skeho rodiča

„Rozprávajte sa. Smelo, hocike-

dy. Oveľa viac sa dozviete jeden o

druhom. Možnosti na zlepšenie si-

tuácie im poskytnete vy, nerómo-

via, ak sa s nimi dáte do reči.”

István Samu

14.

15.

„Foglalkozhat a gyerekeinkkel

akármilyen tanár, professzor, ha a

szülők nem támogatják, nem lesz

eredményes. A legtöbb romákkal

kapcsolatos fórumon, szülői érte-

kezleten a szülők felkeltek és el-

mentek – nem érdekli őket, mi lesz

a gyerek sorsa. A tanár megteszi a

maga dolgát, de a szülő nem tesz

semmit a gyerekéért. Ez így nem

megoldás.” roma szülő hozzászó-

lása

„Beszélgessetek egymással. Bát-

ran, bármikor. Sokkal többet meg-

tudhattok egymásról. A kitörési

pontokat, ti, nem romák fogjátok

nekik megmutatni, ha beszélget-

tek velük.” Samu István

16.

17.

28



29



„V projekte sme zaviedli kooperatívnu metódu učenia: väčšie deti pomáhali menším. Celý

proces si vyžadoval odlišný postoj aj zo strany pedagógov, aj zo strany študentov a ich

rodičov. U mnohých rómskych žiakoch sa vyskytujú problémy s učením, prvým krokom k

ich eliminácii bolo zistenie ich príznakov. Sú menej motivovaný ako priemer. Naučili sme

deťom základné veci, prostredníctvom špeciálnych metód sme rozvíjali ich individuálne

schopnosti. Ak sa súčasne zapojí hmat, zrak, sluch do procesu spoznávania, ľahšie si

osvoja informácie. Rozvíjali sme ich pozornosť, a keď sa počas aktivít unavili, mohli sa ísť

hrať na koberec (logické alebo memorické hry).

Asi neuveríte, v akej veľkej miere sú tieto deti vďačné. A koľko lásky od nich dostávam.

Už 14 rokov vyučujem, ale zatial som nedostala toľko lásky od žiadnej z mojich tried.

A funguje to navzájom. Som presvedčená, že sa to dá robiť iba takto.” Magdaléna Oláh

Asi neuveríte, v akej veľkej miere sú tieto deti vďačné...

„A projekt során kooperatív tanulási módszert alkalmaztunk: a nagyobb gyerekek segítet-

tek a kisebbeknek. Az egész folyamat másfajta hozzáállást igényelt mind a tanárok, mind

a szülők és gyerekek részéről. Sok roma gyerek tanulási zavarokkal küzd, ezek megszün-

tetéséhez az első lépés volt ezeknek a tüneteknek a megállapítása. Az átlagosnál alacso-

nyabb a tanulási motiváltságuk. Megtanítottuk a gyerekeket alapvető dolgokra, majd spe-

ciális módszerekkel fejlesztettük képességeiket. Ha együtt van a tapintás, a látás, a hal-

lás, könnyebben megtanulják a dolgokat. Fejlesztettük a fi gyelmüket, s ha a foglalkozá-

sok során elfáradtak, pihenhettek, mehettek a szőnyegre játszani (logikai vagy memória-

fejlesztő játékokat).

El se hiszik, ezek a gyerekek mennyire hálásak. Hogy mennyi szeretetet kapok tő-

lük. 14 éve vagyok a pályán, és egyetlen osztályomtól sem kaptam annyi szeretetet, mint

tőlük. S ez oda-vissza működik. Azt hiszem, ezt csak így lehet csinálni.” Oláh Magdolna

El se hiszik, ezek a gyerekek mennyire hálásak...

30



31



„Zaoberám sa znevýhodnenými skupinami už 32 rokov, medzi nimi sú aj olašský Rómovia. Aby

som im vedela pomôcť, najprv som musela pochopiť ich vieru, ich korene, ktoré utvárajú ich svet.

Z toho pramení totiž ich inakosť a zároveň aj problémy. K ich vyriešeniu potrebujú pomoc ne-

rómskeho obyvateľstva, je to spoločný záujem a sami si nevedia pomôcť. Olašský Rómovia žili

oddelený najdlhší čas, nemiešali sa a dodnes sa nemiešajú s inými rómskymi skupinami. Pred-

pokladám, to viete o nich, že sú kresťania. Ale to, že podľa ich viery mŕtvy žije ďalej vo svojom

vlastnom svete, a naďalej s ním udržiavajú kontakt, vie už len málokto. Rómovia pochovávajú iba

do zeme, kremáciu neuznávajú. Bdia od dňa úmrtia až do noci pohrebu. Zíde sa tam celá komu-

nita a veselia sa. A nerómovia nechápu, prečo je tak veselo, veď niekto zomrel. Podľa ich viery

sa skončili všetky útrapy a problémy nášho sveta, už nebudú mať pokračovanie v nasledujúcom

živote. Komunita si pripomenie obľúbe-

né veci a piesne zosnulého. Kto sa bez-

prostredne stýkal s mŕtvym, sa považu-

je za nečistého počas troch-štyroch dní.

O týchto veciach olášsky Rómovia nikdy

nehovoria, je to tabu. Toto ’etnické ja’

má nesmiernu uchovávajúcu silu, jedin-

ca posilňuje komunita, a mnoho-mnoho

jedincov zas komunitu.” Katalin Varjú

Toto ’etnické ja’ má nes miernu uchovávajúcu silu, jedinca posilňuje komunita, a mnoho-mnoho jedincov zas komunitu...

18.

„32 éve foglalkozom hátrányos helyzetű rétegekkel, többek közt oláhcigányokkal is. Ahhoz,

hogy segíteni tudjak rajtuk, először is meg kellett értenem, mi az a belső hitvilág, mi az a mély

gyökér, ami az ő életüket mozgatja. Ugyanis ebből fakad a másság és egyben a problémák is.

Megoldásukhoz a nem romák segítségére van szükség, mert ez közös ügy, egyedül nem tudják

megoldani. Az oláhcigányság a leghosszabb ideig élt elkülönülve, nem keveredett és nem keve-

redik más fajtákkal a mai napig. Azt talán tudjuk róluk, hogy keresztény emberek. Azt viszont már

kevesen tudják, hogy a hitük szerint a halott tovább él a saját világában, azaz a halál után is fenn-

tartják a kapcsolatot az illető elhunyttal. A romák csak temetnek, hamvasztás nincs. Ha valaki

meghal, a virrasztás a halál napjától a temetés éjszakájáig tart. Az egész közösség apraja-nagy-

ja ott van, és ilyenkor mulatság van. A külvilág meg nem érti, hogy miről van szó, mire föl van

ez a nagy vígság, amikor elhunyt van a

háznál. Az ő hitük szerint a halállal min-

den evilági szenvedés és kín véget ér,

a további életben már nem folytatódik.

A közösség megemlékszik a halott ked-

venc dolgairól, éneklik a kedvenc dala-

it. Aki a halottal közvetlen érintkezés-

ben volt, az tisztátalan három-négy na-

pig. Erről az oláhcigányok soha nem be-

szélnek, ez tabu. Ez az ’etnikai én’ mar-

ha nagy összetartó erő, az egyént erősíti

a közösség, a sok-sok egyén meg a kö-

zösséget.” Varjú Katalin

Ez az ’etnikai én’ marha nagy összetart ó erő, az egyént erősíti a közösség, a sok-sok egyén meg a közösséget...

19.

32



33



„Neexistuje jednotný recept na to, ako

máme pristupovať k Rómom a ako ich

máme vzdelávať. Človek musí mať srd-

ce, oči, uši vždy otvorené. Základom

všetkého je komunikácia a ich pochope-

nie. Treba sa prispôsobiť ich úrovni, ne-

smiem nimi pohŕdať. Na druhej strane

musím k nim pristupovať sebaisto, tak,

že viem, čo od nich chcem. Aj podľa re-

giónov sa mení ich prístup k vonkajšie-

mu svetu, podľa toho, ako sa s nimi za-

obchádza. Vždy treba myslieť na to: mne

by sa to páčilo, ak by sa so mnou niekto

takto zaobchádzal? Konám podľa toho,

čo mi vnútorné ja diktuje. Je to veľmi ťaž-

ká práca, nie je vôbec populárna.”

Katalin Varjú

20

„A romák kezelésére, tanítására nin-

csen egységes recept. Legyen az em-

ber szíve, szeme, füle naprakészen

nyitva. A kommunikáció és a megér-

tés az alapja mindennek. Az ő szintjük-

höz alkalmazkodva, nem fölényesen, de

mégis magabiztosan, tudva, mit akar tő-

lük. Régiónként változó az ő külvilághoz

való viszonyuk, méghozzá a külvilág ve-

lük való bánásmódjától függően. Mindig

arra kell gondolni: nekem jó lenne, ha

így bánnának velem? Aszerint cseleked-

ni, amit a belső énem tanácsol. Ez na-

gyon nehéz munka, nem egy közkedvelt

tevékenység.” Varjú Katalin

21

34



35



„Rómske komunity do r. 1989 neboli cieľobodom tlaku a impulzov spoločnosti v takej mie-

re, ako v dnes. Tento nátlak sa neprejavoval ani v prípade nerómskych komunít. Vnútor-

ná štruktúra je oslabená dnes aj v nerómskych spoločenstvách, sú v rozpadovom štádiu.

Každý je egoista. Tieto dve spoločenstvá žili pred r. 1948 v symbióze do r. 1989, a kým ne-

rómske komunity po zmenách v ´89 začínali od nuly, Rómovia štartovali s ešte väčším mí-

nusom. O týchto veciach nikde nikto nehovorí. Do r. 2004 fungoval v Kolárove inštitút vaj-

du-vojvodu. Vajdovia usmerňovali integráciu, žial tento systém už dnes neexistuje. V pre-

vahe sú novodobí zbohatlíkovia, vajdu si spomedzi nich volia, napriek tomu, že pred tým

sa titul vajdy dedil. Aj oni sa učia od nás, no nie tie najlepšie veci. Iba ja, a ja, a ja.”

István Samu

22.

23.

„1989-ig a roma közösséget nem érte annyi nyomás, behatás, mint mostanság, de a nem

roma közösségeket sem. A nem roma közösségben sincs rend, felbomlóban van. Min-

denki egyénieskedő. A két közösség közt 1948 előtt szimbiózis volt, ez 1989-ig felbom-

lott, ’89 után a nem romák a nulláról kezdtek, a romák pedig még hátrébbról. És erről nem

beszélnek sehol. 2004-ig élt Gútán a vajdarendszer. A vajdák vezényelték az integráci-

ót, s ez mára felbomlott. Inkább az újgazdag romák vannak erősebb pozícióban, választ-

ják őket, pedig azelőtt a vajdaság öröklődött. Tanulnak tőlünk, és nem a jót. Én és én és

én.” Samu István

24.

36



37



„Vyžaduje sa iný pedagogický po-

stoj, iné učebnice a metódy. Mno-

hí si začiatkom mysleli, že róm-

skym deťom sa venujem za trest,

že ničoho iného nie som schop-

ná. Treba im venovať oveľa viac

trpezlivosti, oveľa viac pochope-

nia a času. Súbežne s dieťaťom

pracujem aj s jeho rodičmi. Oni sa

síce nezúčastňujú vyučovania, ale

máme denne rodičovské združe-

nie a triednu hodinu, čo nepred-

pisujú učebné osnovy. Ak sa chce

pedagóg venovať svojej činnosti

poctivo, je to z jeho strany potreb-

né. Katalin Varjú

25.

Treba im venovať oveľa viac trpezlivosti, oveľaviac pochopenia a času...

„Másféle pedagógiai hozzáállásra

lenne szükség, másféle tanköny-

vekre és módszerekre. Eleinte so-

kan azt gondolták, hogy én azért

dolgozom roma gyerekekkel, mert

meg vagyok büntetve vagy másra

nem vagyok képes. Arról van szó,

hogy sokkal több türelem, sokkal

több megértés és idő kell ezekhez

az emberekhez. A gyerekeknek

mindkét szülőjével dolgozom egy

időben a gyerekkel. Igaz, hogy ők

nincsenek ott a tanításon, de én

naponta szülői értekezletet tartok,

naponta van osztályfőnöki óra és

ez nincs benne a tanrendben. Ez

egyszerűen a tanítótól, ha becsü-

letesen akarja csinálni, megkíván-

tatik.” Varjú Katalin

26.

Sokkal több türelem, sokkal több megért és és idő kell ezekhez az emberekhez...

38



39



„Vychádzali sme z myšlienky: ako a čo vy-

tvoriť pre Rómov, aby sa mohli uplatniť v

živote. V osadách sme sa stretli s deťmi,

ktoré nikto nepodporil. Nie je to jednodu-

ché, vieme všetci, aké sú mienky na ná-

rodnostné menšiny. Všetci majú pocit, že

tam už šlo veľmi veľa peňazí a efektivita

je žiadna. Ja neviem, či to tak je, lebo my

prežívame zo dňa na deň, nikdy nevieme,

či budeme pokračovať, čo bude zajtra. Za-

čiatky boli ťažké. V 2006 sme my chodi-

li po osadách a prácne sme hľadali nada-

né deti. Dôvera nebola ani na jednej, ani

na druhej strane. Museli sme presviedčať

aj majoritu, aj Rómov, že sa to oplatí. Dnes

sa už deti hlásia samé.“

Vladislava Dolníková

Nie je to jednoduché, vieme všetci, aké sú mienky na národ-nostné menšiny...

27.

„Azon gondolkodtunk, hogy mit és hogyan kéne tenni annak érdekében, hogy a romák érvé-

nyesülni tudjanak. Olyan gyerekekkel találkoztunk a telepeken, amelyeket senki sem támoga-

tott. A helyzet nem egyszerű, mindannyian ismerjük a kisebbségekkel kapcsolatos nézeteket.

A legtöbben úgy gondolják, erre a kérdéskörre már rengeteg pénzt áldoztunk, és az egésznek

semmi haszna nincs. Fogalmam sincs, ez tényleg így van-e, mivel nekünk napról napra kell elő-

teremtenünk az anyagi forrásainkat, soha nem biztos, hogy a tevékenységünket folytathatjuk,

hogy mit hoz a holnap. A kezdet nagyon nehéz volt. 2006-ban saját magunk, rengeteg mun-

ka árán kutattuk fel a tehetséges gyerekeket a roma telepeken. Sem az egyik, sem a másik

fél nem bízott a másikban. Mind a többségi társadalmat, mind a romákat arról kellett győzköd-

nünk, hogy megéri ezt csinálni. Mára a gyerekek maguk jelentkeznek hozzánk.”

Vladislava Dolníková

A helyzet nem egyszerű, mindannyian ismerjük a kisebbségekkel kapcsolatos nézeteket...

28.

40



41



„Vo vyučovacom procese je potrebné, aby pedagóg poznal aspoň základné veci aj v róm-

skom jazyku a aby sa vedel dorozumieť aspoň prostredníctvom jednoduchých viet. Dieťa

oveľa ľahšie akceptuje pedagóga, ktorého reč rozumie, než toho, ktorý stále niečo hovorí

a dieťa nič z toho nerozumie. Vyučujem v troch jazykoch, a keď dieťa už vie, čo od neho

chcem, neskôr, keď hovorím po slovensky a viackrát to zopakujem, už automaticky rozu-

mie, čo od neho žiadam. Pedagogická práca v týchto triedach nie je len o tom, že dodržia-

vam učebné osnovy. Dostanem ich na úroveň, aby sa mohli začleniť do normálnych škol-

ských tried. Môže to trvať aj dva-tri-štyri roky. O pár rokov môže byť situácia práve opa-

kom tej dnešnej, ak bude všetko tak isto pokračovať aj naďalej. Možno bude z desiatich

žiakov osem rómskeho, a dvaja nerómskeho pôvodu.” Katalin Varjú

Pedagogická práca v týchto triedach nie je len o tom, že dodržiavam učebné osnovy...

29.

„A gyerekek tanítása során nagy szükség van arra, hogy a tanító az alapvető dolgokat roma

nyelven is ismerje és legalább tőmondatokban beszélje a nyelvet. A gyereknek sokkal el-

fogadhatóbb az a tanító, aki megérti őt, mint aki állandóan mondja a magáét, és a gyerek

nem ért belőle semmit. Én három nyelven tanítok naponta, és amikor a gyerek megértet-

te, hogy mit kívánok, akkor ha szlovákul mondom és többször hallja, automatikusan tudja,

mit szeretnék. Ezekben az osztályokban a képzés nemcsak abból áll, hogy én betartok egy

tantervet, hanem fölfejlesztem egy olyan szintre őket, hogy a gyerekek besorolhatóvá vál-

janak az iskola normál osztályaiba. Ez két-három-négy évet is igénybe vesz. Pár év múlva

előfordulhat egy fordított dolog, ha ez így folytatódik. Előfordulhat, hogy tíz iskolás gyerek-

ből nyolc lesz a roma gyerek és kettő lesz a nem roma.” Varjú Katalin

Ezekben az osztályokban a képzés nemcsak abból áll, hogy én betart ok egy tantervet...

30.

42



43



„Jedným z najväčších problémov je, že

ich zosobášia, a nič sa nedeje proti tomu

zo strany štátu. Na začiatku školské-

ho roka sa ešte objavili, odvtedy sú cho-

ré a vypísané – rodičia sú schopní aj ta-

kýchto praktík. Mala som v triede šikov-

né dievča, ale nenechali ju ďalej študovať.

Nevedeli sme rodinu prehovoriť, napriek

tomu, že to chcela aj žiačka. Jeden z na-

šich chlapcov sa vyučil, podľa pedagógov

mal aj na maturitu, ale to mu už nedovoli-

li. Žiakov, ktorí chodia do školy, podporu-

jeme dovtedy, kým sa to dá. Dve z mojich

troch talentovaných žiačok už porodili (na

II. stupni ZŠ). Tomu je na príčine aj systém,

v ktorom žijeme.“ Zuzana Molnár

Mala som v triede šikovné dievča, ale nenechali ju ďalej študovať...

31.

„Az a nagy probléma, hogy férjhez adják,

összeházasítják őket, s ez ellen nem tesz

semmit az állam. Még tanév elején be-

jöttek, azóta betegállományban vannak

– ilyeneket is megtesznek a szülők. Volt

egy lány az osztályomban, nagyon jó ké-

pességű volt, de nem engedték továbbta-

nulni. Pedig a kislány is akarta volna, ment

is volna, de nem tudtuk a családot rábe-

szélni. Az egyik fi ú kitanult, a pedagógu-

sok azt szerették volna, hogy menjen to-

vább az érettségiig, de azt már nem hagy-

ták. Aki az iskolába jár, azt addig tartjuk,

ameddig lehet. Három tehetséges roma

leányom közül már kettő megszült (az

alapiskola felső tagozatán). Ez a rendszer

hibája is.” Molnár Zsuzsanna

Volt egy lány az osztályomban, nagyon jó képes ségű volt, de nem engedték továbbtanulni...

32.

44



45



„Považujeme za obrovský výsledok, že sme úspešní ohľadom stredoškolského štúdia Ró-

mov. Deti z Kolárova sa učia aj v Győri, čo si vyžadovalo veľa vybavovania, ale všetko sme

im zariadili. Zdá sa mi, že sme ich presvedčili o niektorých dôležitých veciach.” Imrich Sztojka

„Pedagógova duša má byť podobná duši matke, ktorá miluje svoje dieťa. Je totiž druhou,

v mnohých prípadoch aj prvou matkou dieťaťa v určitom aspekte, lebo sa s ním denne učí

osem hodín. Snažme sa o to, aby bol kontakt čím bezprostrednejší.” Gusztáv Varga

„Rómovia, držme spolu, dostaňme do parlamentu 4-5 Rómov! Totiž ani my neťaháme za rov-

naký koniec povrazu. Nie je súdržnosť. Musíme predsa spolupracovať s gádžami, inak bu-

deme ešte nižšie. Vzdelávaním Rómovia nestratia vlastnú identitu.” príspevok z obecenstva

33. 34.

„Nagy eredményként könyveljük el, hogy sikereket értünk el a romák középiskolai tanulmá-

nyait illetően. A gútai roma gyerekek Győrben is tanulnak, ami rengeteg futkosással, utána-

járással járt, de fáradtságot nem kímélve elintéztük. Úgy tűnik, sikerült néhány fontos dol-

got átvinni a fi atalok életszemléletébe.” Sztojka Imre

„Nagyon fontos, hogy olyan lélek legyen a pedagógusban, mint a gyerek szerető anyjában.

Tudniillik a pedagógus a második, sőt azt mondhatom, az első anyja ezen a téren, mert na-

ponta nyolc órát tanul a gyermekkel. Arra kell törekedni, hogy a gyermekkel közvetlen le-

gyen a kapcsolat.” Varga Gusztáv

„Fogjunk össze, mi, romák, juttassunk a parlamentbe 4-5 egyént magunk közül. Nincs ösz-

szefogás a köztünk sem. Pedig muszáj a gádzsókkal együtt dolgozni, különben még lejjebb

leszünk. A tanulással nem vesztik el a romák az identitásukat.” hozzászólás a közönségből

46



47



Mgr. István Samu Pochádza z Kolárova, absolvoval Univerzitu v Miskolci (Maďarsko). Vyštudoval odbory: kultúrna antropológia, história a spoločenská náuka. V 2004 sa rozsiahlo venoval problematike rómskej spoločnosti v Kolárove. Na projekte Anglunu appal meszim bohalesz, ktorého cieľovou skupinou boli rómske deti na ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom sa zúčastnil ako odborník. Je trénerom karate, podľa vlastných slov šport mu veľkou mierou napomohol byť úspešným v živote – stretol spoločníkov s podobným záujmom, naučil sa rýchlo zorientovať sa v danej situácii, pracovať ako člen väčšieho tímu a taktiež lepšie ovládať seba a byť vytrvalým.

Mgr. Samu IstvánGútán született és jelenleg is ott él. 2004-ben szerezte diplomáját a Miskolci Egyetemen. Végzettségét tekintve kulturális antropológus bölcsész, történelem és társadalomismereti tanár. 2004-ben kiterjedt kutatásokat folytatott a gútai roma közösségben, a szímői Jedlik Ányos Magyar Tannyelvű Alapiskola romákkal foglalkozó projektjében részt vett mint szakértő. Okleveles szakedzői vizsgával rendelkezik karate szakból. Saját bevallása szerint a sport sok szempontból hozzájárult sikerességéhez az életben, bajtársakat szerzett általa, továbbá helyzetfelismerést, csapatban való gondolkodást tanított neki a sport, s nem utolsó sorban önfegyelmet és kitartást.

Mgr. Magdaléna OláhPedagóg ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom, bývalá riaditeľka školy a bola hlavnou koordinátorkou projektu Anglunu appal meszim bohalesz. Projekt sa prioritne venoval problematike socializácie detí – príslušníkov marginalizovaných rómskych komunít, ktorý sa realizoval dosiahnutím troch špecifi ckých cieľov: inovácia metód vyučovania a didaktických prostriedkov rozvíjajúcich kľúčové kompetencie žiakov marginalizovaných rómskych komunít; používanie informačno-komunikačných technológií a metód vo vyučovaní a vytvorenie podmienok práce tvorivých dielní podľa špeciálnych potrieb rómskych detí. Projekt sa vyznačoval netradičnými vzťahmi medzi pedagógmi a deťmi, a pri spoločnej práce používali tiež odlišné metódy. Popri projekte zameranom na rómsku populáciu Magdaléna Oláh participovala aj v projekte Difer, ktorého cieľom je rozvoj schopností na základe individuálnych možností žiakov.

Mgr. Oláh Magdolna A szímői Jedlik Ányos Magyar Tannyelvű Alapiskola tanára, volt iskolaigazgató, az Anglunu appal meszim bohalesz c. projekt fő irányítója volt. E pályázatnak fő célja a marginalizált roma közösség tagjainak társadalomba való szociális beilleszkedésének támogatása volt, melyet három részcél által kívánt elérni. Ezek a következők: a marginalizált roma tanulók kulcsfontosságú kompetenciáit fejlesztő módszertani segédeszközök és tanítási módszerek megújítása; az információs és kommunikációs technológiák, módszerek felhasználása az oktatásban és az alkotóműhelyek munkafeltételeinek megteremtése a roma tanulók speciális szükségletei alapján. A projekt mindvégig másfajta tanár-diák viszonyt kívánt meg, és a hagyományostól eltértek a közös munka alapelvei is. A főként roma tanulókra fókuszáló projekten kívül Oláh Magdolna az iskolában a Diff er-projektben is részt vett, mely a tanulók egyéni képességei szerinti fejlesztésre törekszik.

Prednášajúci / El őadóink Imrich Sztojka

Zamestnanec Úradu práce, sociálnych vecí a rodiny v Kolárove. V

rámci terénnej práce sa každodenne zaoberá problémamy miestnej

rómskej komunity. Dopoludnia im poskytuje poradenstvo a ďalšie

informácie v úrade, poobede prostredníctvom praktických rád v

teréne sa snaží o zvýšenie ich životnej úrovni. Zúčastnil sa mnoho

projektov zameraných na Rómov. Pochádza z rómskej rodiny, je

siedmym, najstarším dieťaťom. Z vlastných skúseností vie, čoho je

schopný človek, ak študuje a má odborné vzdelanie. Na rómske

pomery sa oženil neskoro, až vo veku 18 rokov. Jeho deti majú

cez 20 rokov a stále sú slobodné. Tieto príklady tiež používa ako

hodnoverný nástroj na demonštráciu zmenených sobášnych zvykov

a života v modernej spoločnosti.

Sztojka Imre

A gútai Munka- és családügyi hivatal szociális osztályának dolgozója.

Terepmunkája során napirendi szinten foglalkozik a helyi roma

közösséggel, délelőtt a hivatalban segíti őket tanácsokkal és

tudnivalókkal, délután a terepen igyekszik elősegíteni a romák

életszínvonalának emelését gyakorlati tudnivalókkal. Számos témába

vágó projektben vett és vesz részt. Roma családból származik, ő

a hetedik, legidősebb gyermek a Sztojka családban. Saját bőrén

tapasztalta meg, mit ér el az ember, ha tanul és szakmája van. A

roma viszonyokat tekintve későn, 18 évesen nősült, gyermekei már

elmúltak 20 évesek és még nem házasok, ezáltal többszörösen is

hitelesen tud példát mutatni a fi atal romáknak az életvezetés és az

átalakult házasodási szokások területéről.

Sir Gusztáv Varga

Líder a spevák skupiny Kalyi Jag (Čierny oheň). Hrajú autentickú

cigánsku hudbu, sú známi nielen v Maďarsku, ale aj v okolitých

štátoch. Ich predstavenia charakterizuje vysoká úroveň, profesionalita

hudobného a spevového prejavu, na základe čoho sa stali

uznávanými v celej Európe. Pochádza z chudobnej rómskej rodiny a

dodnes je verný svojim rómskym koreňom. Rómsku kultúru šíri nielen

prostredníctvom hudby, ale ju zachováva aj na inštitucionálnej úrovni

prostredníctvom školy, ktorú zriaďuje nadácia fungujúca pri skupine.

Založil ju v r. 1994, a poskytuje hudobné a odborné vzdelanie pre

mládež rómskej národnosti. Dnes prevádzkujú už tri takéto inštitúcie

v Maďarsku (so sídlami v Budapesti, Miskolci a Kalocsi). V r. 2000

dostal vysoké štátne vyznamenanie za svoju činnosť.

Sir Varga Gusztáv

A Kalyi Jag (Fekete Tűz) együttes vezetője, énekese. Autentikus

cigányzenét játszanak, saját műfajában az egyik legismertebb formáció

Magyarországon és annak határain túl is. Produkcióikat a magas

színvonal, a zenészi és énekesi produkciók igényessége jellemzi, mely

Európa szerte ismertté és elismertté tette az együttest. Szegény családi

körülmények közül származik, a roma gyökereihez a mai napig gondosan

ápolja viszonyát. A roma kultúrát nemcsak a zene által terjeszti, hanem az

együttes mellett működő alapítványi iskola által oktatási intézmény szintjén

segíti is. 1994-ben alapította meg a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szak- és

Szakközépiskolát, amelyből ma már három működik Magyarországon

(Budapesten, Miskolcon és Kalocsán). Tevékenységéért 2000-ben

megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.

48



49



Mgr. Vladislava Dolníková

Predsedníčka správnej rady o.z. Divé Maky. Vznikli s cieľom vytvorenia

prostredia na vznik rómskej elity a strednej triedy, ktoré v súčasnosti

prakticky neexistujú. Rozvíjajú talent rómskych detí pochádzajúcich

z rodín, ktorých sociálne podmienky neumožňujú ďalšie štúdium

v prospech úspešnej budúcnosti. Fungujú na základe darov

pochádzajúcich od dobrovoľných darcov a za pomoci práce mnohých

dobrovoľných kolegov. Nadané deti zverujú do rúk svojich kolegov –

tútorov, ktorí ich učia rôznym zručnostiam, vedomostiam a postojom,

ktoré im zvyšujú šancu úspešnosti v našej spoločnosti. Súčasťou

komplexnej starostlivosti o nadané deti je aj štipendijný program.

Mgr. Vladislava Dolníková

A Divé Maky (Pipacsok) polgári társulás elnökségi tagja. A társulás

azzal a céllal jött létre, hogy kialakítsa a roma értelmiségi közép- és

elit osztályt, mely gyakorlatilag jelenleg nem létezik. Tehetségkutató

programjuk során azokat a gyerekeket karolják fel, melyek családi

körülményei nem teszik lehetővé a továbbtanulást a sikeres jövő

érdekében. Önkéntes adományozók anyagi hozzájárulását és számos

önkéntes segítő munkáját használják céljuk eléréséhez. A tehetséges

gyerekeket mentorok segítik, akik olyan képességeket, tudást és

hozzáállást tanítanak nekik, melyek növelik az esélyüket a társadalmi

elismertség és siker eléréséhez. A gyerekeket megcélzó átfogó

program része az ösztöndíjrendszer is.

PaedDr. Zuzana Molnár

Pedagóg ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom. V obci a tiež na ZŠ je

vysoký pomer rómskej populácie, ktorú aj škola podporuje v procese

integrácie vlastnými možnosťami a prostriedkami. V troch špeciálnych

triedach je triednou učiteľkou, v rámci projektu „Anglunu appal meszim

bohalesz” bola zodpovednou za odborné aktivity. Vyučuje aj v tzv.

nultom ročníku, ktorý funguje ako príprava na vyučovací proces, totiž

mnoho detí nechodí ani do materskej školy, kde by si mohli osvojiť

základy spoločenského správania. Absentujú u nich základné znalosti

vyučovacieho a štátneho jazyka. Prevláda pasivita v školských

aktivitách, chýba im motivácia a v mnohých prípadoch sa nedostavuje

pocit úspechu. Preto je nutné sa s nimi intenzívne zaoberať, suplovať

socializačný proces, aby získali iný pohľad na svet a aby sa prebudil ich

záujem o dianie okolo nich.

PaedDr. Molnár Zsuzsanna

A szímői Jedlik Ányos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa.

A településen, s ezáltal az iskolában is magas a roma populáció aránya,

melyet az iskola a maga módján próbál segíteni az integráció útján.

Molnár Zsuzsanna jelenleg három speciális osztály osztályfőnöke,

az „Anglunu appal meszim bohalesz” elnevezésű projektben vezető

munkatársként a projektaktivitások megvalósításáért volt felelős.

Az előkészítőnek tekinthető roma 0. osztályt is ő vezeti, ugyanis a

gyerekek többsége nem látogatja az óvodát, mely megalapozná a

későbbi iskolai foglalkozások sikerességét. Több tanulónál hiányzik

a tanítási- és az államnyelv alapjainak ismerete. Nem veszik ki

részüket az iskolai aktivitásokból, nehezen motiválhatók, emiatt

nincs sikerélményük. Ezért szükséges intenzívebben foglalkozni

velük, segíteni a beilleszkedésüket, hogy a világból több mindent

megértsenek és felébredjen a tenni akarásuk.

Katalin Varjú

Pôvodne je pedagógom matematiky a priemyselnej výroby. S rómskym

etnikom sa dostala do vstyku počas svojej pedagogickej činnosti,

považujú ju za vynikajúceho znalca a špecialistu rómskeho etnika.

Uznáva a rešpektuje ju aj skupina olášskych cigánov, čo hodnotí ako

mimoriadny úspech, totiž ich spoločnosť je veľmi uzavretá, odmietavá

a striktne zachováva vlastné tradície. Jej meno sa spája s rómskymi

učebnicami, ktoré zostavila podľa vlastných skúseností z okruhu

poznatkov rómskeho etnika ohľadom ich predstavivosti a fantázie. Jej

práca v okruhu sociológie a kultúrnej antropológie je uznávaná nielen

na Slovensku, ale aj v Maďarsku. Zostavila zbierku rómskych anekdot

s názvom „V piatok doobeda je otvorené nebo!“, ktorú vydal Fórum

inštitút pre výskum menšín v 2003. Má mnoho odborných úspechov,

čo znamená, že Rómov aktivizuje v širokom okruhu. Niekoľko

príkladov: vystúpenie na X. stretnutí tanečných domov s tradičným

olášsko-cigánskym súborom z Komárna; jej olášsko-cigánska žiačka

dosiahla 1. miesto v celoslovenskom kole súťaže Coloriskeri luma –

Farebný svet v kategórii ilustrácia rozprávky v r. 2012. Pravidelne sa

zúčastňuje a prednáša na vedeckých a výskumných konferenciách

na tému multikulturalizmu.

Varjú Katalin

Eredetileg matematika-ipari termelés szakos tanár. Pedagógusi

pályája során került kapcsolatba a roma etnikummal, melynek

immár évtizedek óta alapos ismerője és elismert kutatója. Nagy

eredménynek tartja, hogy elfogadást nyert az oláhcigányok körében

is, ebben a rendkívül zárt és szigorú hagyományok szerint élő

csoportban. Nevéhez kapcsolódik a roma tankönyvek (többek közt

az olvasókönyv) összeállítása, melyek a romák speciális ismeret-

és képzetvilágára építenek. Szociológiai és kultúrantropológiai

munkássága egyaránt elismert Szlovákiában és Magyarországon is.

Szépirodalmi-gyűjteményes jelleggel bír a „Pénteken délig nyitva van

az ég!” c. könyve, mely a Fórum Kisebbségkutató Intézetnél jelent

meg 2003-ban. Számos sikert ért el, ami azt bizonyítja, hogy széles

körben mozgatja a romákat. A teljesség igénye nélkül felsorolunk

pár példát: fellépés a X. Szlovákiai Táncháztalálkozó gálaműsorán a

komáromi hagyományőrző oláhcigány társulatával 1999-ben; össz-

szlovákiai 1. helyezést ért el 8 éves oláhcigány diáklányával roma

mese illusztráció kategóriában a Coloriskeri luma – Színes világ c.

rendezvényen 2012-ben. Több nemzetközi tudományos, kutatói

konferencián vett részt és adott elő multikulturális témakörökben.

50



Menoslov Našu zbierku sme ilustrovali kresbami a maľbami detí zapojených do projektu. Z ich diel sa zrea-

lizovala jedna z projektových aktivít - putovná výstava s názvom „World in Black and White - proti

rasizmu a xenofóbii”. Menovaní žiaci navštevujú ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom.

NévsorKiadványunkat az alább feltüntetett gyerekek rajzaival és festményeivel illusztráltuk. Alkotásaik

egy további projektaktivitás, a vándorkiállítás keretén belül voltak megtekinthetők, mely a „World

in Black and White - a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen.” címet viselte. A tanulók a szímői

Jedlik Ányos Alapiskolát látogatják.

Al fa PublicSpoločenské, politické a hospodárske zmeny na konci minulého storočia dospeli k výsledku za-

loženia nášho občianskeho združenia v r. 2001. Naše členstvo tvoria odborníci z oblasti marke-

tingového a projektového manažmentu, ktorí svojou dobrovoľnou prácou prispievajú k zosilne-

niu civilnej sféry. Naši spolupracovníci posluhujú civilnému sektoru vlastnými odbornými skúse-

nosťami a vzťahovým kapitálom. Viac informácií: www.alfapublic.sk

A 2001-ben alakult polgári társulás megalakulását a századvég társadalmi, politikai és gazdasá-

gi változásai motiválták. Tagságunk a marketing, projektmenedzsment, üzleti élet területein mű-

ködő szakemberekből áll, akik önkéntes munkájukkal a civil szféra megerősítését tűzték ki célul.

Munkatársaink szakmai tapasztalataikkal, kapcsolati tőkéjükkel állnak a civil szektor szolgálatá-

ra. Bővebben itt: www.alfapublic.sk

1. Denisza Bihari – 6. r./o.

2. Mészáros Zsófi a – 1. r./o.

3. Bihari Paula – 5. r./o.

4. Lakatos Zdeno – 8. r./o.

5. Denisa Bihari – 6. r./o.

6. Lakatos Szamanta – 7. r./o.

7. Sztojka Roger – 6. r./o.


9. Pupák Chiara – 5. r./o.

10. Lakatos Silvester – 3. r./o.

11. Belokostolská Liana, Gazda Gabika – 3. r./o.

12. Illés Rebeka – 5. r./o.

13. Illés Gyula és Stojka Ronaldo – 3. r./o.

14. Tibor Illés – 6. r./o.

15. Varga Klaudia – 5. r./o.

16. Varga Klaudia – 5. r./o.

17. Jennifer Czuczor – 7. r./o.

18. Lakatos Peter – 7. r./o.

19. Belokostolská Zsófi a Emese – 1. r./o.

20. Balogh Bianka – 9. r./o.

21. Bombicz Ferenc – 5. r./o.

22. Mészáros Zsófi a – 1. r./o.

23. Bihari Veronika – 9. r./o.


25. Jóba Attila (Stoky) – 9. r./o.

26. Jancsó Tünde – 1. r./o.

27. Lakatos Dávid – 4. r./o.

28. Sztojková Scarlett – 8. r./o.

29. Illés Rebeka – 5. r./o.

30. Illés Dániel – 5. r./o.

31. Lakatos Gerald, Sztojka Leonardo – 4. r./o.

32. Lakatos Gerald, Sztojka Leonardo – 4. r./o.

33. Sajtos Dominik – 6. r./o.

34. Madarász Kriszti – 7. r./o.

ALFA PUBLIC · vorba zsanel te zsutin. Trivalesz malagyilam be kadej vorbi. Tehugyilen jék te...

Documents

Transcript of ALFA PUBLIC · vorba zsanel te zsutin. Trivalesz malagyilam be kadej vorbi. Tehugyilen jék te...