1moma.elte.hu/wp-content/uploads/2014/08/  · PDF file...

Click here to load reader

  • date post

    23-Sep-2020
  • Category

    Documents

  • view

    0
  • download

    0

Embed Size (px)

Transcript of 1moma.elte.hu/wp-content/uploads/2014/08/  · PDF file...

  • MODERN MAGYARORSZÁG

    Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti

    Doktori Programjának Folyóirata

    Különszám – 2014. augusztus

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    2

    © ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék

    Új- és Jelenkori Magyar Történeti Doktori Program

    Főszerkesztő:

    Erdődy Gábor

    Szerkesztőbizottság:

    Pajkossy Gábor, Pritz Pál, Varga Zsuzsanna

    Szerkesztőség:

    Manhercz Orsolya (felelős szerkesztő)

    Bern Andrea, Cúthné Gyóni Eszter, Dombovári Ádám, Marchut Réka,

    Szilágyi Adrienn, Tóth-Barbalics Veronika, Wirthné Diera Bernadett

    A különszámot szerkesztették:

    Bern Andrea, Hegedüs Gyula, Manhercz Orsolya, Marchut Réka,

    Szécsényi András

    Kiadó: ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék

    Székhely: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8.

    Felelős kiadó: Erdődy Gábor

    ISSN 2063-8949

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    3

    TARTALOMJEGYZÉK

    Köszöntő 5

    Tanulmányok 8

    Tevesz László: „Történetpolitikai tanulmányok” a reformkorban, 1837–1841.

    Pulszky Ferenc és Horváth Mihály koncepciója a magyar

    társadalomfejlődés jellegzetességeiről 9

    Bárány Zsófia: Adalékok az Apostoli Szentszék és Magyarország diplomáciai

    kapcsolatához a reformkorban Az 1839–1840. évi magyar diéta

    a bécsi nunciatúrán 29

    Csonka Laura: A magyarországi Tanácsköztársaság utáni számonkérés:

    az 1920-as népbiztos-per 48

    Klestenitz Tibor: Az első magyar katolikus nagygyűlések – egy új rendezvénytípus

    megszületése 66

    Grósz András: Kisebbségpolitikai mozaikok egy német főpásztori látogatáshoz.

    Berning, osnabrücki püspök magyarországi utazása (1933) 93

    Szécsényi András: Kozma Miklós és a munkaszolgálat 108

    Marchut Réka: "helyzetünk reális külső és belső szemléletére nevelve" –

    Gondolatok Európáról és benne Magyarország helyéről a

    Magyar Szemle hasábjain (1927–1944) 130

    Péterfi Gábor: A szárszói konferencia külpolitikai vonatkozásai 161

    Sárándi Tamás: Vogelfrei-ok Dél-Erdélyben. A dél erdélyi magyarság 1940–1944

    közötti története a magyar diplomáciai források tükrében 178

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    4

    Somlai Péter: A Volksbund Budakeszin – Kísérlet a népiségi elkülönülés

    megteremtésére egy főváros környéki településen 202

    Paksa Rudolf: Az agresszor, az intrikus, a Pilátus, a mór és a vonakodó

    fantaszta, avagy mozgástér és felelősség 1944-ben 232

    Bern Andrea: Egy arisztokrata festőművésznő huszadik százada – Gróf Károlyi

    Széchenyi Ilona: Kileng az inga 252

    Bognár Szabina –

    Péterfi András: "Nem menthetetlen az a nép, amely így tud nevetni saját

    problémáin." Nathaniel P. Davis budapesti naplója (1949–1951) 276

    Hegedüs Gyula: A londoni magyar diplomáciai képviselet, 1945–1956 308

    Számunk szerzői 338

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    5

    KÖSZÖNTŐ

    A Modern Magyarország 2014. évfolyamát rendhagyó vállalkozás vezeti be. A 14

    tanulmányból összeállított tartalom megtervezése során a szerkesztők szakítottak a

    korábban megjelent számokra jellemző, a modern kor két évszázada közötti egyensúlyt

    s a tematikus sokféleséget szem előtt tartó felfogással. Így a 19. század mindösszesen

    kettő: eszme- és egyháztörténeti témát feldolgozó írással képviselteti magát, a

    „maradék” 20. századdal foglalkozó részben pedig elsősorban külpolitikai, diplomáciai,

    illetve kisebbségi/nemzetiségi kérdéseket boncolgató elemzések dominálnak.

    Az ezúttal távolról sem sajnálatos „aránytalanság” a különszám aktualitását is

    megmagyarázó, speciális elhatározásból

    következik. Az online-folyóirat szerkesztői

    és a megszólított Professzor hallgatóiból,

    tanítványaiból verbuválódó szerzői Pritz

    Pált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem

    Bölcsészettudományi Kara Új- és Jelenkori

    Magyar Történeti Tanszékének, Doktori

    Programjának nemrég (nem önszántából)

    nyugdíjba vonult egyetemi tanárát kívánják

    70. születésnapja alkalmából köszönteni, s

    alkotásukkal nagyrabecsülésüket,

    tiszteletüket, köszönetüket kifejezésre

    juttatni.

    Pritz Pál tanszékünk doktorandusz konferenciáján, 2014. június.

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    6

    Pritz Pál önmagával szemben is rendkívül igényes, magas szakmai teljesítményt

    megkövetelő, a félmegoldásokat és a lazítást szigorúan elutasító, a maximalizmus

    határain nem ritkán túllépő tudósi–oktatói magatartását munkatársai és hallgatói

    egyaránt tisztelettel fogadják, s a legtöbben igyekeznek is kisugárzó személyiségéből

    fakadó elvárásainak megfelelni. Fáradtságot nem ismerve foglalkozik (továbbra is) a

    rábízott növendékekkel, a történészi tudás átadása mellett megkülönböztetett

    jelentőséget tulajdonítva a fiatal nemzedék képzésében a világnézeti tartás, a morális

    értékek közvetítésének, az egyetemes demokratikus normák és az egészséges nemzeti

    elkötelezettség elsajátíttatásának.

    A tanszéki rendezvények (esetenként kirándulások, tanulmányutak), továbbá a

    doktori program házi védéseinek, doktorandusz konferenciáinak fáradhatatlan

    résztvevőjeként az elkészült disszertációkhoz illetve az elhangzott előadásokhoz fűzött

    érdemi hozzászólásaival, kommentárjaival, a szerzők bátorításáról sem megfeledkező

    megalapozott bírálataival járul hozzá a rendezvények szakmai színvonalának

    emeléséhez, mindenekelőtt az érintettek produkciójának szükséges

    továbbfejlesztéséhez.

    Az egyetemi oktatás melletti szenvedélyes elkötelezettség és a pedagógusi

    küldetés iránti megalkuvást nem tűrő elhivatottság tevékenységében ritkán

    megtapasztalt önzetlenséggel párosul. Az egyetemi oktatás közép és hosszú távú

    érdekeit szem előtt tartva, a felsőoktatást sújtó költségvetései megszorítások jövőt

    romboló következményeit felismerve, s annak pusztító hatásai legalább részleges

    orvoslásának szándékával, egyedülálló gesztussal és áldozatvállalással tette lehetővé a

    tanszéki utánpótlás építése, a fiatal tehetségek integrálása folyamatosságának

    biztosítását.

    A felsőoktatás egészét, különösképpen az ELTE-t, s azon belül is mindenekelőtt a

    Bölcsészettudományi Kart megrendítő, rákényszerített elvonások Pritz Pált 2013-ban

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    7

    megfosztották magántanári állásától, a katedrától. Szeretett hobbijától, oktatói–

    pedagógusi aktivitásától azonban így sem szakadt el. Szakdolgozói, doktoranduszai

    változatlanul számíthatnak tanácsaira, Tanszéke és Doktori Iskolája továbbra is igényt

    tart pótolhatatlan szakértelmére, az utánpótlást nevelő tapasztalataira és

    elhivatottságára. Legkedvesebb növendékei folyamatos továbbképzését szolgáló,

    havonként megtartott teadélutánjai keretében a Tanszékünkön folytatott képzés

    kiemelkedő jelentőségű tartalmát valósítja meg – hangsúlyozottan nem hivatalos

    jelleggel.

    A most megjelenő különszám létrehozói és szerzői nevében őszinte tisztelettel és

    szeretettel köszöntöm Pritz Pál Professzor Urat az eredményes, számára is sok örömet

    tartogató további együttműködés reményében és jegyében.

    Baráti köszönettel:

    Erdődy Gábor

    Budapest, 2014. július 15.

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    8

    Tanulmányok

  • Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. Különszám

    9

    Tevesz László

    „TÖRTÉNETPOLITIKAI TANULMÁNYOK” A

    REFORMKORBAN, 1837–1841

    Pulszky Ferenc és Horváth Mihály koncepciója a magyar

    társadalomfejlődés jellegzetességeiről

    A történetpolitikai tanulmány műfaját Leopold von Ranke gyökereztette meg a

    történetírásban. 1832 és 1836 között azonos címmel megjelenő folyóiratában közölt

    ilyen írásokat. Magyarországon a német történészre hivatkozva Szekfű Gyula írt

    tanulmánykötetet 1924-ben ezzel a címmel, arra törekedve, hogy „történetileg

    iskolázott szemmel” vizsgálja meg és „foglalja rendszerbe” a jelenkor „égető

    problémáit”; hogy kimutassa az összefüggést a fennálló á